Meghal a remény és meghal a lélek…
Meghal a remény és meghal a lélek, egyszer még sajnálni fogod, mi semmivé lett. Ekkor már késő, meghalt a lélek: Szeretlek Téged amíg csak élek…
Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot…
Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot. Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok.
Azt mondod jó velem, de már szédül a fejem…
Azt mondod jó velem, de már szédül a fejem! Azt mondod a szíved az enyém lett, de más a szó és más a tett!
Az ember erős, de a szíve megszakad…
Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, akit szeret, szeretni nem szabad.
Amikor megláttalak nem kellett más…
Amikor megláttalak nem kellett más, te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.
Akkor a legelviselhetetlenebb valakinek a hiánya…
Akkor a legelviselhetetlenebb valakinek a hiánya, mikor mellettünk ül és tudjuk, hogy sohasem lehet a miénk.
Rád gondolok titokban…
Rád gondolok titokban, szerelem tüze lángol arcomban, szeretnélek látni, gondolatban veled szállni. Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!
Könnyes szemmel a hívásod várom…
Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. Bújtass el, hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress, ha néha hiányzom!
Addig vagy boldog, amíg van aki szeret…
Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed és, hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled!
40 fokos lázzal nyomom az ágyat, de nem a betegség kínoz, hanem a bánat…
40 fokos lázzal nyomom az ágyat, de nem a betegség kínoz, hanem a bánat. A bánat, hogy nem vagyok Véled. A bánat, hogy nem látlak Téged!
